A tudomány két alappillére a megfigyelés és a logika

Még néhány éve hallottam, hogy a tudomány két alappillére a megfigyelés és a logika. A téma a Fontanus Központ szakmai vezetőivel beszélgetve merült fel, és akkor szembesültem saját korlátoltságommal is, amit itt szeretnék megosztani. Életem során nagyon sokat tanultam, egy időben kutató-közgazdásznak készültem. Azt hittem, hogy tudom mit jelent a tudomány, hogyan fejlődik, épül és alapvetően mi fán terem. Tévedtem.

Ez talán a legismertebb tudományos képlet:

E=mc2

Hol van ebben megfigyelés és hol van benne logika? Elméletileg, minden eleme ezekből épül fel, gondolhatnánk. A valóság azonban nem ez. Mára az fogalmazódott meg bennem, hogy amit ma tudománynak hívunk az leszűkíti a tudomány definícióját.

A mérés nem megfigyelés

Minden mérés megfigyelés, de nem minden megfigyelés mérés. A mai világban ezzel az állítással nagyon sokan vitakoznának, hibásan. Írok egy példát. Vajon Descartes Elmélkedései tudományos munkának számítanak-e? Szerintem igen. Mérhető-e, amiről ír? Mérhető-e a gondolkodása, a gondolatmenete? Hogyan nyilvánul meg egy mérésben, hogy megtévesztenek az érzékszerveim és ennek tudatában vagyok? Sehogy. A gondolkodásunknak csak egy része, az empíria mérhető. Descartes pedig egy másik irányzat, a racionalizmus, vezéralakja volt.

Idővel e két irányzat összeért, azonban mintha mára elfelejtenénk, hogy nem minden mérhető. Helyette azt képzeljük, hogy csak még nem tudjuk mérni.

A matematika nem logika

A matematika a logikának csak egy fajtája, a logika egy külön tudományág, ami bizonyos tekintetben jelentősen összetettebb a matematikánál. Jó eséllyel sokan hallottunk már az arisztotelészi vagy hegeli logikáról. Ezek nagyban eltérnek a matematika axiómáitól.

Mit jelent mindez a tudományra nézve vagy inkább a saját tudományos világomra nézve? Azt, hogy amit tudománynak hívtam az egy egészen korlátolt kis darabja annak, ami valójában a tudomány. Amióta pedig ezzel szembesültem, egyre inkább azt érzem, hogy ezzel nem csak én vagyok így, hanem a világunk nagy része. Lehet, hogy van ma a világon tucatnyi filozófus, akik tudják, hogy a fizika nem minden, akiknek fáj, hogy a tudományt a mérhető és matematikailag leírhatóra korlátozzuk, de az ő tudásuk távol van az emberektől. Amióta ezzel szembesültem, valahogy színesebb a világ, több benne a kérdés, és a lehetőség a megismerésre.

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *