Az agilitás és a Fontanus módszer

Az IT szektorban 2001-ben jelent meg az agilis fejlesztés, és habár vannak akik vitatják, akik csinálják, mind fejlődésként tekintenek rá a korábbi, a kiszámíthatatlanság ellen kontrollal küzdő megközelítéssel szemben. Talán ennek is eredménye, hogy az agilis fejlesztés ma már nem csak az IT-ban nyert teret, hanem minden más csapatmunkán, szolgáltatáson alapuló területen is hódít. Az agilis módszertanok pikantériája ezzel együtt is az, hogy igazán senki sem tudja, hogy az mi is pontosan. Valójában több gyakorlati módszer közös vonásainak összefoglalásából született meg, és a kezdeti módszerek megelőzték magát az elméletet. Most egy hasonló, az agilis szemlélettől függetlenül kidolgozott, de az agilitásba, mint gyűjtőfogalomba tökéletesen illeszkedő megközelítést szeretnék bemutatni, ami a Fontanus Központ tudományos eredményeire épít.

Ez egy több részes cikksorozat, aminek most a bevezető részét olvasod.

Mi az agilis?

Az agilitást legjobban az agilis kiáltvány írja le.

Megtanultuk értékelni:
Az egyéneket és a személyes kommunikációt a módszertanokkal és eszközökkel szemben
A működő szoftvert az átfogó dokumentációval szemben
A megrendelővel történő együttműködést a szerződéses egyeztetéssel szemben
A változás iránti készséget a tervek szolgai követésével szemben

Gyakorlatilag minden olyan módszer, ami ezeket az irányokat szem előtt tartja agilisnek tekinthető. Ennek kiegészítéseként az agilitás megfogalmazói ennek kiegészítéseként írták meg alapelveiket is.

Több fontos elem is van a kiáltványban és az alapelvekben, amiket gyorsan kiemelek:

  • a kommunikáció fontossága
  • a változás elfogadása
  • a csapatba vetett bizalom
  • a közös munka folyamatossága
  • az egyszerű munkaszervezés
  • a célorientáltság

Néhány szó a módszertanokról

Van egy valag agilis módszer a világban, ez is mutatja, hogy az agilitás nem egyetlen, jól meghatározott, dobozos termék, hanem egy megközelítés a szoftverfejlesztéshez. Miután agilis megoldásokkal a 3 fős csapattól a többszáz fős cégekig dolgoznak, így teljesen más megoldások működnek. A lényeg a fent részletezett alapelveken van. A legelterjedtebb módszerek a SCRUM és a Kanban vagy ezek apróbb változatai, alternatív nevei (pl: Lean), ettől még egyáltalán nem biztos, hogy ezek nálad épp működni fognak, és sokan azt sem tudják, hogy mivel, merre induljanak el, különösen ha elszakadunk az egycsapatos IT fejlesztések területétől. Ez is csak azt mutatja, hogy munka nélkül, nincs fejlődés.

Ez a munka azonban örömteli. (Legalábbis számomra, kevés ennél szebb dolgot ismerek. :))

Hol tart már a tudomány!

Ki ne értene egyet az agilis kiáltvánnyal vagy az alapelvekkel?! Gyönyörűen hangzó mondatok, amiktől megdobban a szívünk, hogy igen, emberek vagyunk! Csakhogy az élet nem csak játék és mese, és végképp nem egyszerű ezeket az elveket a gyakorlatba is átültetni, amit bizonyít a tucatnyi agilis módszer is. Nézzük mégis mit tud a tudomány ehhez hozzátenni!

Itt az ideje, hogy visszatérjek a kezdő felsoroláshoz:

  • a kommunikáció fontossága
  • a változás elfogadása
  • a csapatba vetett bizalom
  • a közös munka folyamatossága
  • az egyszerű munkaszervezés
  • a célorientáltság

A Fontanus Központ kutatásai alapvetően az emberről szólnak. Arról, hogy az ember miként fejlődik, mint ember. Ennek szerves része a kommunikáció, a csapatmunka, az előrelátás, az akarat, a felelősség, és előbb-utóbb a valóság előnyben részesítése a képzeletünkkel szemben. Szerencsére egy kutatóintézetről lévén szó, ezek nem csak üres szavak, hanem egy 2 könyvben és 500 oldalban leírt rendszerben bárki számára elérhető tudás. Nézzük, mit tanulhatunk tőlük!

A következő részekben ezeken a témákon megyek végig. Kezdjük is a kommunikációval!