Konferenciaturizmus vonattal Európában? Esélytelen.

Ahogy a KubeCon EU 2022-es rendezvényére készültem, végiggondoltam, hogy hogyan utazzak Valenciába. Az első válasz, amit a cég is biztosan kifizet a repülő. Repülővel 6-9 óra az út, átszállástól függően. Naponta több lehetőség közül is választhatok, és az oda-vissza út kijön 280 dollárból.

Íme az ember

Nietzschenél olvastam az emberfeletti emberről. Ismerve a XX. század történelmét, könnyű azt képzelni, hogy ennek bármi köze is lenne az übermensch-hez vagy a náci ideológiához. Ahogy azt Nietzsche megírja, semmi köze sincs hozzá. Annál több köze van ahhoz a kérdéshez, hogy vajon mitől ember az ember.

Egy kis negatív izommozgás után

Ez a cikk egy köszönetnyilvánítás akar lenni. Évek után ma ismét részt vettem egy negatív izommozgásos edzésen, és egyrészről nagyon élveztem, élvezte a testem, másrészről tapasztaltam, hogy a Fontanus Központ edzéseinek köszönhetően mennyire átalakult a testem.

Az agilitás és a Fontanus módszer – 2. rész: csapat

Az IT szektorban 2001-ben jelent meg az agilis fejlesztés, és habár vannak akik vitatják, akik csinálják, mind fejlődésként tekintenek rá a korábbi, a kiszámíthatatlanság ellen kontrollal küzdő megközelítéssel szemben. Talán ennek is eredménye, hogy az agilis fejlesztés ma már nem csak az IT-ban nyert teret, hanem minden más csapatmunkán, szolgáltatáson alapuló területen is hódít. Az agilis módszertanok pikantériája ezzel együtt is az, hogy igazán senki sem tudja, hogy az mi is pontosan. Valójában több gyakorlati módszer közös vonásainak összefoglalásából született meg, és a kezdeti módszerek megelőzték magát az elméletet. Most egy hasonló, az agilis szemlélettől függetlenül kidolgozott, de az agilitásba, mint gyűjtőfogalomba tökéletesen illeszkedő megközelítést szeretnék bemutatni, ami a Fontanus Központ tudományos eredményeire épít.

Ez egy több részes cikksorozat, aminek most a bevezetőt követő második részét olvasod. A kezdő cikkhez kattints ide.

Az agilitás és a Fontanus módszer – 1. rész: kommunikáció

Az IT szektorban 2001-ben jelent meg az agilis fejlesztés, és habár vannak akik vitatják, akik csinálják, mind fejlődésként tekintenek rá a korábbi, a kiszámíthatatlanság ellen kontrollal küzdő megközelítéssel szemben. Talán ennek is eredménye, hogy az agilis fejlesztés ma már nem csak az IT-ban nyert teret, hanem minden más csapatmunkán, szolgáltatáson alapuló területen is hódít. Az agilis módszertanok pikantériája ezzel együtt is az, hogy igazán senki sem tudja, hogy az mi is pontosan. Valójában több gyakorlati módszer közös vonásainak összefoglalásából született meg, és a kezdeti módszerek megelőzték magát az elméletet. Most egy hasonló, az agilis szemlélettől függetlenül kidolgozott, de az agilitásba, mint gyűjtőfogalomba tökéletesen illeszkedő megközelítést szeretnék bemutatni, ami a Fontanus Központ tudományos eredményeire épít.

Ez egy több részes cikksorozat, aminek most a bevezetőt követő első részét olvasod. A kezdő cikkhez kattints ide.