Ez egy cikksorozat, aminek során igyekszem bemutatni a Fontanus Központ tevékenységeit, és figyelem, hogy abból mi működik, és mi nem. Ha szeretnéd a kezdetektől végigkövetni ezt a játékot, az indító cikket itt találod.
Az agy egy mozgásszerv
A múlt heti megrázó tapasztalás után, miszerint a világon egyedülálló, információt nem tartalmazó jelzős szerkezet keltette fel többek figyelmét, úgy gondoltam a héten más oldalról próbálom meg szintén a Testtudat Tanszék munkáját előtérbe helyezni, és a jelzős szerkezethez hasonlóan megrázó, de információt is tartalmazó mondatot keresek.
Már nem is emlékszem az első cikkekre, ahol arról olvastam, hogy az agy egy mozgásszerv, ezért belinkelni sem tudom őket. Ugyanezt hallottam a Fontanus Központ képzésein is, amikor például arról volt szó, hogy miként fejlődhetne felnőttként is a mentális szintünk vagy egyszerűen csak a mozgás fontosságára próbálta meg Bajzik Évi felhívni a figyelmünket. Így most a bemutatkozásom a következőképpen indult:
Nagy Viktor vagyok, a Fontanus Tudományos Módszertani Kutatóközpont képviseletében. Van egy kérdésem felétek: belegondoltatok-e már abba, hogy milyen következményekkel jár, hogy az agy egy mozgásszerv? Mi ebbe nem csak belegondoltunk, hanem erre építve több megoldást, mozgásformát is kidolgoztunk.
Ezt követően pedig rátértem elsősorban a Balance részletesebb bemutatására is, miszerint a műtét utáni rehabilitációtól kezdve az olimpikonok felkészítéséig többen is használják, és az utca emberének is elérhető, ismét bevetve a “világon egyedülálló” jelzőt, ami mellé most már csatoltam a “modern”-t is.
Ennek a bemutatkozásnak jóval kisebb visszahangja lett, azonban akik odajöttek hozzám, ők sokkal érdeklődőbbnek tűntek. Valóban a mozgásforma keltette fel az érdeklődésüket, nem csak egy üres jelzős szerkezet.
Ja, egyébként pedig éppen bloggereket keresek. Ha lenne kedved bemutatni a Balance-t, akkor jelentkezz nálam, és örömmel intézek neked néhány ingyenes alkalmat néhány őszinte cikkért cserébe.