Az IT szektorban 2001-ben jelent meg az agilis fejlesztés, és habár vannak akik vitatják, akik csinálják, mind fejlődésként tekintenek rá a korábbi, a kiszámíthatatlanság ellen kontrollal küzdő megközelítéssel szemben. Talán ennek is eredménye, hogy az agilis fejlesztés ma már nem csak az IT-ban nyert teret, hanem minden más csapatmunkán, szolgáltatáson alapuló területen is hódít. Az agilis módszertanok pikantériája ezzel együtt is az, hogy igazán senki sem tudja, hogy az mi is pontosan. Valójában több gyakorlati módszer közös vonásainak összefoglalásából született meg, és a kezdeti módszerek megelőzték magát az elméletet. Most egy hasonló, az agilis szemlélettől függetlenül kidolgozott, de az agilitásba, mint gyűjtőfogalomba tökéletesen illeszkedő megközelítést szeretnék bemutatni, ami a Fontanus Központ tudományos eredményeire épít.

Ez egy több részes cikksorozat, aminek most a bevezető részét olvasod.

Ez egy cikksorozat, aminek során igyekszem bemutatni a Fontanus Központ tevékenységeit, és figyelem, hogy abból mi működik, és mi nem. Ha szeretnéd a kezdetektől végigkövetni ezt a játékot, az indító cikket itt találod.

Ez egy cikksorozat, aminek során igyekszem bemutatni a Fontanus Központ tevékenységeit, és figyelem, hogy abból mi működik, és mi nem. Ha szeretnéd a kezdetektől végigkövetni ezt a játékot, az indító cikket itt találod.

Ez egy cikksorozat, aminek során igyekszem bemutatni a Fontanus Központ tevékenységeit, és figyelem, hogy abból mi működik, és mi nem. Ha szeretnéd a kezdetektől végigkövetni ezt a játékot, az indító cikket itt találod.

Ez egy cikksorozat, aminek során igyekszem bemutatni a Fontanus Központ tevékenységeit, és figyelem, hogy abból mi működik, és mi nem. Ha szeretnéd a kezdetektől végigkövetni ezt a játékot, az indító cikket itt találod.